Az indo-csendes-óceáni térség az elmúlt években a globális nagyhatalmi versenyfutás középpontjába került, miután mind az Egyesült Államok, mind Kína jelentősen növelné a geopolitikai súlyát a területen – írja a Nikkei Asia.
Az Európai Unió a héten átfogó gazdasági biztonsági csomagot terjeszt elő, hogy megerősítse globális hatalmi pozícióját és megvédje gazdaságát a külső fenyegetésektől. A tervezet olyan szabályokat tartalmaz, amelyek megerősítik az EU hatáskörét a külföldi befektetések átvilágításában és esetleges blokkolásában, még a külföldi irányítás alatt álló vállalatok esetében is.
A 2022-es orosz inváziót követően szerte a világon megjelentek az orosz felsőosztály ezrei. A jómódú bevándorlók szívesen választották a népszerű turistaközpontokat, így a thaiföldi Phuket szigetén is jelentős orosz diaszpóra alakult ki. Ez pedig egyáltalán nem volt a helyi politikai elit ellenére – számolt be a Nikkei Asia.
A kínai forgalmazású részvényekbe fektetett külföldi tőkét csaknem teljes egészében kivonták az idén a befektetők, miután egyre kétségesebbnek tartják, hogy Peking hajlandó lesz komolyabb ösztönzőkkel serkenteni a megtorpanó gazdasági növekedést - áll a Financial Times pénteken ismertetett felmérésében.
A korábbi negyedévekhez hasonlóan az idei harmadik negyedévben is visszafogott maradt az ingatlanbefektetési aktivitás. Összesen 135 millió euró befektetési volument regisztráltak, amivel az idei évi volumen 345 millió eurónál tart. 2023 októberében a prémium hozamok a bevásárlóutcák (high-street) esetében 6,00%-on, az irodapiacon 6,50%-on, a logisztikai piacon 7,00%-on, míg a kiskereskedelmi parkoknál 7,25%-on álltak - derül ki a CBRE felméréséből.
A Reuters által megszerzett exkluzív dokumentum szerint a német kormány Kínában beruházó vállalatoknak nyújtott beruházási garanciái idén drámaian csökkentek. Idén eddig mindössze 51,9 millió eurót tettek ki ezek a vállalások, ami rávilágít a Kínától való függőség csökkentésére irányuló német stratégia hatására.
A világ nagy gazdaságai jelentős támogatásokat kínálnak a zöld technológiákba történő beruházások vonzására, ami olyan éles versenyhez vezet, amely a kisebb gazdaságokat hátrányos helyzetbe hozza. Az USA, az EU és Japán ösztönzőkkel vonzza a külföldi tőkeberuházásokat (FDI), ami megkérdőjelezi a globalizáció elveit, és potenciálisan gátolja azon gazdaságok növekedését, amelyek nem képesek megfelelni ezeknek a támogatásoknak.
A külföldi befektetők jelentősen visszahúzódtak a japán kötvényektől, az augusztus 5-én zárult héten nettó 1,97 ezermilliárd jen (13,70 milliárd dollár) értékű, egy évnél hosszabb lejáratú kötvényt vettek ki, ami január 13. óta a legnagyobb mennyiség. Mindez a helyi kötvényhozamok további emelkedésével jár, miután a Bank of Japan kiigazította hozamszabályozási politikáját. Ennek ellenére a rövid lejáratú japán adósságpapírokba mintegy 768,6 milliárd jen külföldi tőke áramlott be.
Az Egyesült Államokban a külföldi befektetések a 2021-es 388 milliárd dollárról 285 milliárd dollárra csökkentek 2022-ben, elsősorban az amerikai vállalatok külföldi felvásárlásainak csökkenése miatt - derül ki az ENSZ adataiból. Az előző nagy világválság óta nem mértek ekkora visszaesést.
Irak az Egyesült Államok vezette invázió óta nem látott stabilitás időszakát éli, köszönhetően az emelkedő olajárnak és a politikai nyugalomnak mind belföldön, mind a régióban. Az ország most programot indított az infrastruktúra újjáépítésére és a külföldi befektetők vonzására, azonban könnyen újra rosszra fordulhat a helyzet - írja a Reuters.
A hétvégén elnöki és parlamenti választást tartanak Törökországban. Elemzésünkben olyan folyamatokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek döntő hatással lehetnek a végeredményre. Továbbá az ellenzéki és kormánypárti várakozásokon túl a közvéleménykutatók legfrissebb adatai alapján a választás kimenetele kapcsán is megnézzük, hogy mik a legvalószínűbb forgatókönyvek.
Fejlett üzleti környezet, politikai és gazdasági stabilitás, megfelelő munkaerő-kínálat, valamint nagyszámú, jó életszínvonalon élő fogyasztó várja az Ausztriában megjelenő magyar vállalkozásokat - igaz, a belépés nem jelent automatikus sikert, a fejlett piachoz megfelelően felkészült cégek is kellenek. Az utóbbi években valóban egyre nő a nyugati piacra belépő hazai cégek száma, hiszen nem csupán Ausztria képez jó piacot, a sikeres megtelepedés után tovább lehet lépni Németország és Svájc felé. A szigorú szabályozás, a magas bérköltségek és az erős verseny ellenére is tartogat előnyöket a nyugati szomszéd, amely ráadásul felkészült segítő intézményrendszerrel is várja a befektetni szándékozó magyar vállalkozásokat.
Két forrás és kormányzati adatok szerint a Bridgewater Associates az elmúlt évben megduplázta kínai alapjának vagyonát több mint 20 milliárd jüanra (2,93 milliárd dollár). Ezzel Ray Dalio által jegyzett befektetéskezelő a legnagyobb külföldi alapként tovább erősítette a pozícióját az országban - számolt be róla a Reuters.
A piaci folyamatokra és a szigetelőanyagok fókuszára tekintettel úgy határozott a Masterplast igazgatótanácsa, hogy új, stratégiai üzletág létesítésével a vállalat tevékenységét az ásványgyapot hőszigetelő anyagok gyártására is kiterjeszti - írja a cég a BÉT-nek eljuttatott közleményében.
A fintech cégek applikációinak és felhasználóbarát felületeinek hála, ma már bárki néhány gombnyomással befektetheti megtakarításait külföldi értékpapírokba. Azonban sokan abban a tévhitben élnek, hogy így szerzett jövedelmük után Magyarországon nem kell adózniuk, vagy legalábbis, ha nem vallják be, akkor „radar alatt maradnak” és az adóhatóság nem szerez tudomást gyarapodásukról. Nagyobbat azonban nem is tévedhetnének: a NAV ma már szinte mindenre rálát. Azonban jó hír, hogy az utóbbi években több olyan szabályozás is született, amely lehetővé teszi, hogy a jövedelmüket tisztességesen bevalló adózók zsebébe ne túl mélyen nyúljon bele az állam.
Két javított negatív listát adott ki Kína vasárnap a külföldi befektetések piaci hozzáférésére vonatkozóan, ennek köszönhetően július 30-tól a külföldi befektetők az eddiginél több területen vehetik ki részüket - jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
Harmincmillió euró értékű alapot hoz létre a magyar kormány, amelyből magyar vállalatok szerbiai és nyugat-balkáni beruházásait tudja támogatni, vissza nem térítendő forrásokkal - mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden a közép-szerbiai Ariljében.